Elsődleges kommunikációs minták
A Üss vagy fuss reflex mindenkibe mélyen van kódolva. Ez a primitív reakció évmilliókig a túlélésünk zálogaként tett jó szolgálatot, ezért kitörölhetetlen mintaként vésődött bele az agyunkba. A kommunikációban ez úgy jelenik meg, hogy (vélt) verbális támadás - mondjuk bírálat vagy kritika esetén a racionális gondolkodás háttérbe szorul és egy öntudatlan minta könnyen védekezésre, visszavonulásra vagy támadásra kényszerít minket.
Egyik sem lesz jó egy konfliktus megoldására, továbbá hatalmas amatőr benyomását kelti rólad, amikor a fentiek szerint jársz el problémás helyzetekben.
A múltba ért tapasztalataid, az amygdala érzékenysége és az benne található szürkeállomány sűrűsége mind szerepet játszik abban, hogy mikor aktiválódik a szimpatikus idegrendszer és milyen mértékben önti el az agyadat az a bizonyos lila köd, ezzel elveszítve a kontroll-t magad felett.
Az Erőszakmentes kommunikáció (továbbiakban EMK.) az asszertív kommunikációnak egy megjelenési formája. A modell alkalmazása megadja a lehetőséget, hogy gondolkodj és ne egy impulzus vezérelt majom módjára kezeld a problémás helyzeteket. Minél több alkalommal tudod élesben működtetni a modellt, annál jobban csökken az érzelmi reaktivitásod feszült helyzetekben.
A modell
A EMK 4 lépésből áll:
- Megfigyeljük, hogy mi történik az adott helyzetben (mi az amit a mások tesznek vagy mondanak, ami nekünk tetszik vagy nem épp nem tetszik).
- Kifejezzük az érzésünket ami a másik tettének megfigyelése közben keletkezik bennünk.
- Tudatosítjuk, hogy az érzésünkhöz, milyen szükséglet kapcsolódik.
- Végül egy kérést fogalmazunk meg ezek alapján.
Nekem az első gondolatom az volt, hogy 'Na nemáár'... Akkor most ahelyett, hogy csak spontán elmondanám ami megfogalmazódik bennem, így agyon kell bonyolítanom a mondanivalóm?! Szerencsére ez a tévhit hamar eloszlott.
Az EMK lényege a 4 alkotóelem tudatosításában rejlik és nem az elhangzott szavakban. Ez az elején többlet energia befektetést igényel, cserébe egy olyan készséggel leszel gazdagabb, amivel úgy tudsz együttműködést kialakitani emberekkel, hogy a bézbóz ütőket sem kell használnod hozzá.
Fontosnak tartok két dolgot leszögezni:
- Az EMK nem a Szent Grál - Nem minden helyzetben az asszertív a legjobb kommunikációs forma - időnként az agresszív, máskor a szubmisszív célravezetőbb.
- Az asszertív kommunikáció előfeltétele, hogy tudj konfliktusokat vállalni - szembe menni a másik fél esetleges nemtetszésével. Nem akarod a végtelenségig egyeztetni az érdekeidet másokkal. Továbbá nem akarsz mindenkivel "FULLKORREKT" lenni. Modell alkalmazása nem jelenthet engedélyt egy gyenge viselkedésre.
Az életidegen (együttműködést gátló) kommunikáció
Ha ezeket túl gyakran használod nem csak megnehezíthetik, hanem ellehetetlenítik, hogy mások együtt akarjanak működni veled:
Morális ítéletek - Te hülye idióta, stb.. Ez azt feltételezi, hogy akinek a viselkedése nem a mi értékrendünkhöz igazodik az hibás vagy rossz ember. (pl.: az a baj veled, hogy.. , nem helyes, amit csinálsz.... , Te ... ilyen vagy)
Ha az értékrendedet nem látod a környezetedben érvényesülni, nem azt jelenti, hogy valahol hiba van, csak azt, hogy más emberek másképp gondolkodnak. Ami egy banális gondolat, de sokszor nehéz elfogadni.
A másik a személyes felelősség tagadása. (pl.: Ő bűntudatot kelt bennem, meg kellet tennem, mert muszáj.. ) Az ehhez hasonló kifejezések elkendőzik azt a tényt, hogy felelősek vagyunk a gondolatainkért, érzéseinkért és tetteinkért.
A vágyaid követelésként való megfogalmazása is 100%, hogy ellenállást fog kiváltani másokban - ne csináld!
Konkluzió
A módszer gyakorlása időt vesz igénybe, viszont fejleszti mind az önérvényesítési mind az empatikus képességet, és segít elfogadni a tényt, hogy a legtöbb esetben nem tudod az érdekedet érvényesíteni a másik kárára, hanem egy win-win szituáció kialakítása a leghasznosabb. Bővebb információért Dr.Marshall B Rosenberg: A Szavak ablakok vagy falak c. könyvét illetve a youtube-n megtalálható előadásait ajánlom tanulmányozásra.
