90 nap
Ha nem akarod, hogy az év negyede elteljen "csak úgy" céltalan lebegéssel, akkor érdemes egy tervet készíteni, hogy milyen célnak fogod alárendelni a következő 90 napot (miben szeretnél jobb lenni, milyen eszközöket/erőforrásokat akarsz megszerezni)
Személy szerint a harmadik 90 napos projektembe vágok bele. Az elsőt tavaly Áprilisba kezdtem.. és csúfos kudarc volt, mert a 40. napnál szétesett a program. Egy év távlatából látom, hogy azért, mert az nem is egy projekt volt, hanem csak egy ködös - jó lenne ha...
A második projektem már sokkal jobban sikerült. Itt a célokat már sokkal jobban meghatároztam. Viszont még sok mindennel nem voltam tisztába, ezért a magammal szemben támasztott elvárásaim alulmaradtak.
A következő projektemhez - felhasználva az előzők tapasztalatit - egy sokkal jobb stratégiával szeretnék hozzálátni.
Ha van olyan terület ami fontos, akkor kizárt, hogy ne tudj eredményeket felmutatni 90 nap alatt, egy jól meghatározott cselekvéssorozattal.
Cselekvés
produktív, hatékony, hatásos
- Produktivitásról akkor beszélünk, ha adott idő alatt képes vagy sok dolgot elintézni.
- Hatékonyságról akkor, amikor alacsony erőforrás befektetéssel képes vagy eredményeket felmutatni
- Hatásosságról, amikor a legnagyobb haladást jelentő dolgokat intézed el.
Teljesen felesleges valamibe produktívnak vagy hatékonynak lenni, ha nem az hozza a legnagyobb haladást.
Van rengeteg produktivitást segítő alkalmazás. Én beleestem már abba a hibába, hogy rommá tömtem ezekkel a telefonomat, mert volt egy olyan rögeszmém, hogy nem vagyok elég produktív. Hát ööö.. nem mondanám, hogy ezek az appok megoldották ezt a problémát. A produktivitási tippek leginkább menedzseri és szervezeti munkákhoz vannak kitalálva. Az alkotói munka pedig teljesen más megközelítést igényel.
A 90 napos projekt alkotói munka - a produktivitás mellékterméke, de nem a célja. Nem lehet minden nap a 110%-t hozni. Nem a sok feladat elvégzése hanem a hatékony és a hatásos cselekvések kiválasztása a cél.
Tőke
A kapitalizmusban a munkavállaló megkapja a munkája ellenértékét, de a nyereség a tőke befektetőjéé. Érdemes átgondolni, hogy mi a te tőkéd amit befektetsz. Ami mindenkinek a rendelkezésére áll az az idő, pénz, energia.
A három közül az idő a legfontosabb, mert energiából és pénzből tudsz többet szerezni, az idő viszont egy folyamatosan csökkenő erőforrás. Érdemes átgondolni, hogy mibe fekteted az erőforrásaidat, ha nyereséget szeretnél elkönyvelni a projekt végére.
Racionálisan
Az első lépés, hogy megfogalmazod, hogy milyen célt szeretnél elérni a 90 nap alatt és ehhez milyen tevékenységeket kell ismételned, amik a legtöbb haladást hozzák. Ehhez érdemes 1-1 havi kihívást is kapcsolni.
Aztán.. Nem tudom, hogy vagy vele, de velem előfordult már, hogy kitűztem magam elé egy célt, aztán kicsit sem valósítottam meg. Ezzel nem amellett akarok érvelni, hogy pancser vagyok, csak egész egyszerűen van egy olyan tényező, amit korábban nem vettem figyelembe.
Amikor kitűzöl egy célt, akkor az agyad racionális részét használod, és teljesen naivan azt feltételezed, hogy az elkövetkezendő 90 napban végig tudsz racionális döntéseket hozni, és keményen dolgozol a célodért mint superman.. de ez nem így van.
Az érzelmek szerepe
Ha racionális tudod, hogy nehézségeket kell vállalnod, de az érzéseid inkább a kényelem irányába terelgetnek, akkor az érzéseid fognak győzni. Ez azért van, mert az érzelmeknek sokkal nagyobb befolyása van a cselekvésekre, mint a racionális gondolkodásnak. A hosszú távú érdekeidet szem előtt tartó neocortex működtetése egy erőforrás igényes dolog, a nehezebb út választása szintén.. és én csak tippelek, de szerintem a legtöbb ember nem foglalkozik energiamenedzseléssel.
Amikor fogy az energia, a racionális gondolkodás háttérbe szorul és az irányítást az agy energiatakaralsóbb rétegei veszik át, amik sokkal energia hatékonyabbak. Itt vannak a berögzül minták, a könnyebb út és a már megszokott tevékenységek. Ezek nem fognak megjelenni a belső monológodba (tudatosulni), hanem sokkal inkább egy "érzésként" vannak jelen (fáradtnak érzem magam, de jó lenne egy kicsit chipset zabálni, félek megtenni a szükséges lépéseket, úgy érzem semmi haszna annak amit teszek.. stb). Ezek az érzések pont telibe tudják vágni a 90 napos projektedet, ezért számításba kell venni, hogy az érzelmeknek meghatározó szerepe van a teljesítményre.
Az önkép egy kulcstényező. Ez egy tágabb témakör, de a cikk szempontjából a legfontosabb, hogy egyáltalán nem egy állandó "valami", hanem a megfelelő tapasztalatok megszerzésével formálható. Az önképnek nagy hatása van egy szokás megtartására.
Szokások
Van egy ilyen elterjedt bullshit gondolat, hogy ha valamit 21 napon keresztül ismételsz, akkor szokássá válik, mert a tyúk is ennyi napig kotlik a tojásokon - WTF!?
NEM FOGSZ EGY SZOKÁST MEGTARTANI, CSAK MERT 21 NAPIG ISMÉTELTED, HA KÖZBE NEM GONDOLSZ MAGADRA EGY OLYAN EMBERKÉNT, MINT AKINEK ENNEK A CSELEKVÉSNEK AZ ELVÉGZÉSE AZ ÉRTÉKRENDJE RÉSZÉT KÉPEZI
Az érzelmek fiziológiai reakciók a felfogásaink, hiedelmeink alapján
A felfogásaidat és hiedelmeidet leginkább a múltban ért tapasztalatok alakítják, illetve egy részüket mindenféle tapasztalatot nélkülözve - utánzás alapján veszel át a környezetedtől - és fogadsz el igazként.
Viszont elképzelhető, hogy ez alatt a 90 nap alatt olyan tevékenységbe szeretnél belevágni, amit korábban még nem csináltál, és itt fognak bejönni a képbe a korlátozó hiedelmek, amik visszahúznak a kényelmi zónádba, ahol nem teszed meg a szükséges cselekvést.. és ez nagyon-nagyon kellemetlen tud lenni! Ezért gondolom, hogy fontos tisztába lenni azzal, hogy
A korlátozó hiedelmek akkor lépnek életbe, amikor még nincs egy bizonyíték a kezedbe, ami megcáfolná őket.
Pontosan erről lenne szó: tapasztalatot kell gyűjteni. Apró lépésenként bizonyítékokat gyűjteni - így tudsz egy korlátozó hiedelmet támogató hiedelemmé alakítani. De ehhez előbb...
TUDNI KELL A NEGATÍV ÉRZÉSEID ELLENÉRE IS CSELEKEDNI
Ugyanis a tanulási zónában fogsz új dolgokat elsajátítani.. és igen, itt nem fogod annyira komfortosan érezni magad - ezért természetes, hogy visszahátrálsz. 
De a referencia tapasztalatokra nagyobb szükséged van, mint a komfort zóna kényelmére.
Szállítás és iteratív fejlődés
Van egy idézet Steve Jobstól, ami úgy hangzik, hogy az igazi alkotók szállítanak. Ha láttad a filmet, akkor bizonyára emlékszel, hogy a NEXT bemutatóján, nem volt még kész a gép op.rendszere, DE! - bemutatták és mindenki oda volt érte. Picassonak közel 50.000 művészi alkotása volt élete során ezekből csak pár lett világhírű (gyanítom nem a legelsők). Minél kevésbé vagy bízol magadba, annál inkább csak a "tökéletes" megoldást mered megmutatni másoknak a munkádból - ami önszabotázs.
A siker 80%-a az, hogy megjelensz
Nem lehet a végtelenségig halogatni valamit, mert még nem elég jó amit csinálsz.
Hatalmas buktató! Szükséges egy határ időt adni magadnak és "szállítani" ami addig elkészült, majd azt folyamatosan tovább tökéletesíteni - ezt nevezik iteratív fejlődésnek. A kezdeti "hibás" lépéseket nem lehet kikerülni, mert azok adnak támpontokat, hogy merre kell tovább haladnod.
A Mona Lisa például nem pár délután, hanem 1503-1519 között - több iteráción keresztül készült el. A személyes célokhoz ugyanígy - egy iteratív fejlődési szemlélettel érdemes hozzáállni.
Esszencializmus
A legtöbb embernek nem az a baja, hogy nincsenek céljai, hanem túl sok van egyszerre. Az esszencializmus lényege az, hogy szűkíted a kört és kiválasztod azt az 1-2 dolgot, ami a leghasznosabb lenne most neked.
Totális önszabotázs ha 8 dolgot akarsz egyszerre csinálni, ha nincs rá kapacitásod. Én 3 dolgot viszek és nyilván 32-t szeretnék, de sok dolgot hátrébb fogok sorolni. A kulcs, hogy tudj sok dologra (átmenetileg) nemet mondani, hogy 1-2 dologban igazán jól teljesíts.
Energiaköltés
Energia = koncentráció
Mi az amire NAGYON koncentrálni fogsz?
Az elmélyült munkához hasznos eszköz a pomodoro (meghatározol egyetlen egy feladatot, beállítasz egy időzítőt, és abban az időszakban csak arra az egy dologra koncentrálsz, nem nézegeted a telefonod, nem skubizod a facebookot, nem nassolsz - 20 percig egyetlen egy feladat!
Szokások és az energiamenedzsment
A figyelmedet csak akkor tudod magasabb célokra fordítani, ha a többit már rutinból megoldod
Egy tevékenység ha a tudatos figyelmedet igényli akkor az nagyon sok energiába kerül, ugyanaz a tevékenység ha rutin szerűen végzed sokkal kevesebb energiát emészt. Nem akarod a hasznos tevékenységekre mindig rávenni magad. A támogató szokások kialakítását ezért tartom egy fontos dolognak, mert a tudatos figyelem egy erősen korlátozott erőforrás, így nem fog mindig a rendelkezésünkre állni.
A MULTITASKING = ROSSZ!
Ha több dolgot csinálsz egy időbe, azzal több fele osztod a figyelmed és nem teszi lehetővé, hogy elmélyülj egy tevékenységben. Felszínesen bárki tud dolgozni, elmélyülten sokkal kevesebben.
Ne a szétszórtságból vegyél ki szünetet, hanem az elmélyült munkát engedd el időnként
Ha már órák óta halogatsz, nehéz lesz rávenni magad, hogy igazán belekezdj valamibe. A fenti idézet arról szól, hogy ne a napi semmitevésből vegyél ki 20 perc szünetet - mikor megfeszítetten dolgozol - hanem fordítva. Az legyen az alapfelállás, hogy megfeszítetten dolgozol és néha szüneteket tartasz.
Ez azért fontos, mert a saját célodért a szabadidődbe dolgozol - ezért nem lesz ott egy főnök, aki rugdos majd, hogy csináld. Ha rosszul menedzseled az időd vagy az energiád, annak egyedül te látod kárát.
Fizikai energiamenedzsment
A fizikai energia menedzselése a legkönnyebb. Erre épül rá a többi rendszer, ezért ha ez nincs rendbe nehéz lesz rá építeni. Az energia megújulás ezen belül 3 részre bontható, ezeken keresztül tudsz extra fizikai energiához jutni:
- Pihenés
- Étkezés
- Mozgás
Van egy közhiedelem, hogy napi 8 órát kell aludni. Erről érdemes tudni, hogy az ember az egyetlen olyan faj, aki hozzászokott a monofázisos alváshoz, ami azt jelenti, hogy általában éjszaka alszik egy hosszabbat és a nap többi részében ébren van. Az ébrenléti fázisba történik az energia kibocsájtás, az alvás fázisba az energia megújulás. Az alvás fontos - de a monofázisos alvással járó 16 óra ébren lét nem a legjobb módja az energia felhasználásnak. 
Egy délutáni 20 perces pihenő beiktatásával extra másfél óra ébren töltött időhöz juthatsz naponta. Mindenki döntse el a lehetőségeihez mérten, hogy osztja be az alvásra szánt idejét. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem a monofázisos az egyetlen, és nem is a leghatékonyabb alvás - kifejezetten természet ellenes. Ezzel kapcsolatba az angol anyagokat érdemes áttanulmányozni, 'power nap' címszó alatt.
#étkezés (=TÁPLÁLÉK bevitel)
Egy hasznos szemléletváltás, ha nem az íze, hanem a tápértéke alapján választod meg, hogy mit eszel.
Vannak olyan ételek amik sok energiát adnak, és vannak olyanok amiket jobb, ha elkerülsz. Érdemes egy alacsony glikémiás indexű étkezést fenntartani. A magas glikémiás idexű ételek először megemelik a vércukrot, ami ugyanilyen gyorsan le is esik. Amikor alacsony a vércukor szinted, akkor az egész gondolkodásod sokkal ködösebb és a cselekvésre se leszel motivált. A magas vércukor szint ingadozás rövid és hosszú távon is káros a teljesítményedre.
A fizikai energia részét képezi még a folyadék bevitel (2L+), a mozgás pedig növeli a rendelkezésünkre álló kapacitás mennyiségét. (extra boost: D vitamin, Omega3, Multivitamin, Tejsavófehérje, Kreatin)
A fizikai energián felül még van 4 további elem, ami az energiamenedzsment részét képezi, de ezeket ebbe a bejegyzésebe már nem boncolgatom.
Összegzés (VIA NEGATIVA)
Egy 90 napos projekt mindenkinek másképp nézz ki és egyéni megoldásokat követel. A bejegyzésben pár olyan dologra akartam a figyelmet irányítani, amiket - szerintem - hasznos figyelembe venni, ha haladni akarsz.
Így a bejegyzés végéhez érve, nem mondanám, hogy rövid lett, és egy csomó dolgot direkt kihagytam. De néha beszélek emberekkel, aki unatkoznak.. vagy filmeket néznek, hogy ne unatkozzanak. ez annyira kellemetlen.
Nem az a cél, hogy megtaláld a tökéletes utat, hanem elkerüld a nagyon nagy hülyeségeket. Definiáld, hogy mi az ami - biztos nem a siker - és kerüld el, hogy azt csináld.
