A legtöbb embernek nem az a baja, hogy nincsenek céljai, hanem hogy túl sok van egyszerre

Átlagosan másfél hét alatt olvasok ki egy könyvet, de a mostani (Daniel Goleman - Focus) lefedi az egész hónapot. Nem azért, mert annyira hosszú vagy olyan keveset foglalkoztam volna vele, hanem éreztem, hogy nem sok hasznát nem fogom venni, ha csak "elolvasom". És ennek a könyvnek nagyon akartam a hasznát! Szóval elmélyültem a témában - így előjáróban annyit, hogy ez elég hasznos elfoglaltságnak bizonyult.

Mi a figyelem?

A figyelem a téged érő ingerek közötti szelektálást jelenti - és ez egy erősen korlátozott erőforrás. Rendelkezel egy bizonyos mennyiséggel - és ezt tudod felhasználni jól vagy rosszul. Ez eddig egyszerű. Viszont mindenki másnak is erőforrás a figyelmed. A facebooknak, a tartalom gyártóknak, a kedvenc sorozatod készítőinek és a sarki hamburgeresnek is. Szóval ingerekkel bombáznak, hogy megszerezzék a figyelmedet. A számítógépeden, a telefonodon, a boltban, személyesen, a kocsiba a rádión vagy otthon tévéden keresztül. Háború folyik a figyelmedért, ahol egyedül vagy - mindenki ellen.

Probléma: A gyenge ember

A figyelem az önmenedzselés, a kitartás és az empátia alapja. Nem tudom, hogy vagy vele - szerintem ezek elég hasznos készségek. Minél többet engedsz, hogy mások irányítsák a figyelmed, elkerülhetetlenül távolodsz a fenti készségek birtoklásától. Minél több szálra osztod a figyelmed, annál jobban romlik a hatékonyságod az egyes területeken. Állj meg egy pillanatra...tényleg, STOP!! Azt akarom,hogy gondold végig, hogy az elmúlt években milyen arányba nőt a napi szinten rád zúduló információ mennyisége. A legutolsó ismerősöd fos bejegyzése a facebookon, a sorozatok amik a TV elé ragasztanak, az alkalmazások a telefonodra, hírek - hogy mi történik a világ túl-felén, futószalagon gyártott mémek - igen, ezek egy része szerintem is vicces / érdekes / mókás / szórakoztató.. naná! Mert úgy gyártják, hogy megragadják a figyelmet és könnyű legyen őket fogyasztani.

Viszont a túlstimulált agy egy idő után olyan módba kapcsol, ami alkalmatlan bármiféle pro-aktív cselekvésre. Ha a hosszú távú céljaidat szem előtt tartó racionális agyad lemeríted, az irányítást az energia takarékosabb alsó terület veszi át. Az előző bejegyzésben említettem, hogy ezt a területet sokkal inkább túlélés és az azonnali kifizetődés vezérli - ezért egyre valószínűtlenebb lesz, hogy tudatos nehézségeket vállalsz - nem lesz rá mozgósítható energiád (!) - emiatt a könnyebb utat preferálod, ami nem visz előrébb. A figyelem olyan mint egy izom. Ha nem használod, egy idő után képtelen leszel megfeszíteni.

Engem megrémít, ha arra gondolok, hogy nem tudom elérni a céljaimat, mert nincs elég akaraterőm, vagy nem tudok megtanulni valami új dolgot, esetleg nem vagyok képes másokra figyelni. Összeírtam 6 gyakorlatot, amivel a figyelmemet tudom edzeni. A január arról szólt, hogy megértsem ennek az elméleti hátterét. Viszont a hasznot a gyakorlati lépések megtétele hozza. Ezekről a lépésekről fog szólni a február, és a következő bejegyzések: